vannak a hátunk mögött. A megérkezés másnapjára Hanguci tűzforrón ébredt, és ez majdnem három napig tartott. Nem is részletezem...Ma talán jobban van, köhög egy picit, és rettentő nyűgös. Nem tudom eldönteni, hogy a betegség miatt, vagy itt a rettegett dackorszak kezdete...A mai napon mindenre az volt a válasz, hogy: "nem kérsz" Megyünk sétálni? Kérsz vizet? Olvassak mesét? stb, és közben legalább félóránként földhözvágta magát. Ilyet még nem is láttam Tőle, szóval bizakodok, hogy a rosszulléte miatt van :) kezdő anyukák mosolyogtató naivsága. A cumizás és a mesenézés napi időtartama már rég átlépte az elveim határát, inkább átmagasugrotta. De szükség törvényt bont :)
Nem akarok okoskodni, de biztosra veszem h nem a dackorszak. Bobónál is voltak ilyen korszakok még régebben, volt h már majdnem bölcsődébe adtam, annyira kibírhatatlan volt :) De csak 1-2 hétig. Hanga tuti az utazás és/vagy a betegség miatt ilyen nem?
VálaszTörlés:D bölcsibe :D
VálaszTörlésKöszi :) remélem, én is erre gondolok. Majd kiderül...Az utazást jól viselte, meg itt is próbálom tartani a szokásainkat hogy ne legyen neki idegen a dolog, első este még élvezte nagyon, érdeklődő volt, meg vidám, amilyen szokott lenni :) aztán azóta :( szóval tuti ez a nyavalya...és még csak most jön a köhögős-orrfolyós stádium huhhh
Sziasztok.
VálaszTörlésJobbulást kívánunk A kicsi lánynak:-)
Köszönjük :)
VálaszTörlés