Nem szoktam szomorú dolgokról szót ejteni -hiszen az Anyacukáknak nem ez a dolguk- most mégis leírom, hiszen egy nagyon fontos korszak zárult le az életünkben. Sajnos csak 10 hónapig bírtam nélkülözni azt a gyógyszert amit Hanguci pocakbaköltözése előtt szedtem, így be kellett fejezni az anyatejes táplálást. Majd meg szakadt mindkettőnk szíve, bár azt hiszem engem jobban megviselt a dolog, mint a Kistündért. Az összebújások megmaradtak, csak egy cumisüveg is beköltözött mellénk az ágyba ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése