2011. október 25., kedd

Lépegetünk


Alig pislákol, de azért látok valami fényt az alagút végén... Tudom hogy még csak 4 napot töltött Haguc a bölcsiben, de azért haladunk lassan előre. Tegnap először kijöttem 5 percre, az akció nem járt sikerrel. Szakadatlanul üvöltötte hogy "Anyája", én meg az öltözőben vártam hogy mikor hozzák már ki. Ma fél óra volt a kitűzött cél, egy ideig bent voltam és néztem ahogy játszik, aztán elmentem "kávézni". A jelenet megismétlődni látszott, lassan vánszorogtak a percek, de csak nem hozták ki. A végeredemény: 15 perc sírás után 20 perc toronyépítés a többi gyerekkel, távozás Erika néni karjaiból Anyájához rohanva. Azt mondták, jó jel. Holnap nem megyek már be, a cél 1 óra. Meglátjuk...

4 megjegyzés:

  1. Jó lesz az.;)
    2 hét kell, hogy megszokja. Ne mutasd ki neki, hogy stresszelsz, mert megérzi, mosolyogj végig. Nehéz, de csak így lehet.:)
    Nálunk rögtön 1.5 órára küldtek ki.:/ És már a 3. napon. Enni eszik legalább?

    VálaszTörlés
  2. Alakul.. nehéz lehet.. nekünk is az lesz egyszer, már látom.. anyu mesélte,hogy leadott az oviban, bömböltem utána, ő meg a biciklin tekerve hazafelé sírt.. :)

    VálaszTörlés
  3. Rolibaba: nem eszik, mert nincs ott evéskor, az majd később jön, ha már játékidőben jól elvan. Ma volt az 5. nap, 1 órát volt bent. Eltelhetne már ez a 2 hét :)
    Tuti: nektek még odébb van szerencsére :)

    VálaszTörlés
  4. Akkor nálunk "drasztikusabbak", mert 5. napon már reggeltől délig voltunk. Enni ebédet pedig már az első naptól ehetett volna, csak nem volt hozzá kedve.;)

    VálaszTörlés