Karácsony gén

Elkezdődött az október, talán már nem annyira ciki írni a karácsonyról, illetve a karácsony őrületről :) Köztudottan karácsony- és hóimádó vagyok, de azért még én is csak november elején kezdek vágyakozni a hóesés és csillogó picifények után. Hanga szeptember elején karácsonyfás hűtőmágnessel a kezében felvonult, és napokig azt hurcolta. Napokig a karácsonyfáról beszélt, hintáztatta, megetette, elaltatta. Ha elveszett, rémült keresésbe kezdett: "Hahóóóó, jajjajj, hová tűnt a kacsonfa? Jajajj, nemtalálom. " sopánkodott. Ha sétálni megyünk, azonnal kiszúrja a fenyőfákat és tujákat, és alaposan megvizsgálja őket, és persze közli hogy kacsonfa :) Azóta már azt is elérte, hogy előszedtem a téli mesekönyveket (na azért még nem mindet) amikből rövid úton kiderült, hogy tudja őket kívülről, pedig tavaly karácsonykor még csak pár szót tudott kimondani. A karácsonyi dalok szerencsére még nem jutottak eszébe :) A szülinapi bulin, pedig megismerkedett a : "Hinta palinta, karácsonyi katica..." kezdetű mondókával; mondanom sem kell, hogy azóta már karácsonyi katicánk is van: egy zöld bukfencező katica személyében.  Nem telik el ébren töltött óra, amikor ne kerülne véletlenül, éppenvalahogy szóba a karácsony :) Most már biztosan állíthatjuk: a karácsony gén létezik, anyjalánya