Nincs is jobb, mint egy nyűgös hét után újra felfedezni az apró cukiságokat: amikor azt mondom ’piszepisze’, odajön és odadugja az orrát az enyémhez. Ha ’ducc’olunk akkor meg jó erősen odanyomja a buksiját és vigyorog. Néha hozzányomja a száját az arcomhoz és megnyal óvatosan, nála ez a puszi! A Kisvakondot is megpuszilja amikor szomorú, mert megették a mackók a sütijét :) Amitől egyszerűen megzabálom: ha azt mondom ’dobjál puszit’, akkor nem puszil a tenyerébe és fújja rám, hanem odateszi a kezét az én számhoz, és várja hogy megpusziljam :) A hiszticukiság pedig: ha nem úgy történik valami ahogy elképzelte, akkor hasra vágja magát és próbálja megharapni a földet, de mivel ez elég nehéz vállakozás, így inkább megnyalja a padlót…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése